Reggeli után indultunk Malelane felé. az első táborhelyünk Orpen volt, ami olyan 120 km-re van a malelanei kaputól. Belépés után pár perccel már nagy zebra-, és gnucsordákat láttunk. Ilyenkor az ottani nyáron teljesen más képet mutat a Kruger. Minden harsogó zöld, rengeteg virág van, sokkal szebb, mint a száraz évszakban. Az egyetlen hátránya ennek az időszaknak, hogy magas az aljnövényzet, és a bozótos is burjánzik, így jóval kisebb területet lehet belátni, mint egyébként, sokkal nehezebb észrevenni a rejtőzködőbb állatokat. Ennek ellenére alig másfél órával a belépés után egy nyíltabb területen megpillantottunk egy jó nagy nőstényoroszlánt. Lustán heverészett, de amikor észrevette, hogy figyeljük, felállt és eloldalgott a bozótosba. A legnagyobb melegben megpihentünk Skukuzában. továbbindulás után egy jól megtermett és a jóllakottságtól szinte mozgásképtelen madárból álló csapatba botlottunk, nagyon felkeltettük az érdeklődésüket körbesétálták az autónkat, az egyik a csőrével meg is kopogtatta, hátha valami hatalmas ehető növény. Még találkoztunk egy nagy babuin családdal, és végül épphogy beértünk Orpenbe zárás előtt. Elindulás előtt Dave kérdezte, hogy kell-e malária elleni gyógyszer. Mondtam neki, hogy nem kell, de rávett, hogy vegyek. Arra hivatkoztam, hogy nincsenek szúnyogok. Szúnyogok természetesen voltak. Még szerencse, hogy a bungalónk minden ablakát szúnyogháló borította. Sajnos későn vettük észre, hogy a fürdőszobai ablak egy részén hiányzik a szúnyogháló, így mintegy 1500 éhes szúnyog társaságában kellett töltenünk az éjszakát.